Általános tapasztalat a pszichológusi praxisokban, hogy megnövekedett az igény a traumaterápiákra. A tájékozódás azért is fontos, mert a traumák feldolgozására nincs univerzális recept, sem instant megoldás, függetlenül a módszertanok hatékonyságától és népszerűségétől. A technikánál pedig talán még fontosabb a terápiás kapcsolat és a megfelelő szakember.
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
Talán mindegy mi miatt is, de ha édesanyánk nem tudta megadni nekünk, amire egykor leginkább szükségünk volt, felnőttkorunkra megpróbálkozhatunk megadni önmagunknak. A figyelmet, a törődést, a gyengédséget. A szeretetet.
Technopánik után és helyett végre üljünk neki, és gondoljuk át, tanuljuk meg, hogyan éljünk együtt az okostelefonunkkal a jövőben.
A gyerekeket természetes kíváncsiság hajtja a számok, a betűk világa felé. Ebben a korban az agysejtjeik közötti kapcsolatok túltermelődése jellemző, ami ráadásul nagyon gyors tanulást tesz lehetővé.
Mikor sétált utoljára erdőben? Pedig régóta tudjuk, hogy az erdő hangjai, a fák illata, a leveleken játszó napfény, a friss, tiszta levegő nyugalmat áraszt. Az utóbbi évtizedekben számos tanulmány igazolja, hogy jelentős egészségügyi előnyökkel jár a tudatos séta az erdő békés légkörében.
A hétköznapokban nem is sejtjük, mennyire fontos túlélésünk, boldogulásunk és boldogságunk szempontjából, hogy megértsük mások állapotát és motivációit. Hogyan működik mindez?
A keleti hagyományokban ismert női és férfiminőségek nem ellentétei egymásnak – ha harmonikus kapcsolatot hozunk létre közöttük, segítik az életünket, mindennapjainkat.
Minden nő tudja, akinek több partnere is volt: a férfiondó íze különböző. De mitől is függ ez? És miért készítenek belőle ételt, sőt bőrápoló szereket?
Szitkozódásainkba élvezettel szőjük bele a szexuális jellegű szavakat, nincsenek ezzel máshogy más nációk tagjai sem. A különbség főleg a testrészek és a rokonság tagjainak kiválasztasában mutatkozik: nagyon vigyázzunk, hogy éppen melyiket használjuk, ha már mindenképpen csúnyán akarunk beszélni.
Mindenki retteg tőle, pedig bármikor beüthet. A közös vakációtól a terápiáig szerencsére sok minden segíthet. És jó tudni: bár esetleg „leblokkolódott” a szexuális vágy, azért még ott van.
Az érintések a magzatkortól a halálunkig elkísérnek minket. A testi kontaktus leginkább kitüntetett periódusa a csecsemőkor mellett a szerelem időszaka, de az érintés a tartós párkapcsolatban fennálló viszony kiváló jelzőrendszere is. Minősége, hiánya, illetve túlzásba vitele csalhatatlanul a résztvevőkről szól.
Nemi kapcsolatok bonyolult hálózata szövi át a társadalmat. A nemi vágy nem bűn. A nemi ösztön meghatározza a viselkedést, alakítja a civilizációt. Ezek sokáig nem voltak maguktól értetődő állítások, sőt eretnekségnek számítottak.
Néhány millió év alatt a túlélés feltételei és lehetőségei gyökeresen átalakultak, a vonzalom, a párválasztás törvényei viszont szinte alig változtak – állítják a szexualitást evolúciós szempontból vizsgáló pszichológusok és biológusok. Páncélok vagy bankkártyák, egyre megy, a lényeg a „génharc”, a minél több túlélő utódért folytatott ádáz küzdelem.
Nem világos, hogy a szerelemnek van-e illata. Annyi azért bizonyos, hogy a párválasztásban szerepet játszanak a kémiai üzenetek, és nemcsak a hatékony szaporodás, hanem a viharos vagy éppen a tartós együttlét esélye felől is olyan csatornán kapunk tájékoztatást, amiről sokáig egyáltalán nem is tudtunk.
Arra a tévhitre, hogy a nőket nem érdekli a pornó, sajnálatos módon az őket képviselni hivatott feminizmus is ráerősített. Pedig a pornó jó játék lehet. De csak azoknak, akiknek valóban bejön, és nem csak meg akarnak felelni.
A szociális hálózatok speciális formájával – a szexuális viszonyba keveredett partnerek térképével – foglalkozó tudósokat nem a bulváréhség vezeti: a kufircnetworkök megértésével sokat lehet megtudni a nemi úton terjedő betegségek elharapózásáról, illetve az efféle kutatás segíthet a megelőzésben is.
Hársfaillatú papírzsebkendő, levendulás WC-papír, cseresznyevirágos intimszappan. Vajon ebben a szagfelhőben miként érezhető a másik ember illata? Más kérdés, hogy vizuálisan „túlfűtött” társadalmunkban egyáltalán mekkora szerepük lehet az illatoknak, ha a csábítás a tét.
Bár a mindennapi életben főszerepet játszik, kulturálisan háttérbe szorított testrészről van szó, és mindmáig ellentétes érzelmek és elméletek fűződnek hozzá.
Állandó vita tárgya, hogy egyes kóros állapotok összefüggésben vannak-e a művészi tehetséggel, sőt zsenialitással. Mindeközben a téma kutatása komoly nehézségekbe ütközik.
